A 3D lézerszkennerek bár meglehetősen speciális, főként a mérnökök által használt berendezések, az alkalmazásukból származó előnyöket természetesen nem csak a szakma képviselői élvezhetik.

Számos olyan szegmense van a lézerszkenner felhasználási területének, amelyet nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is használhat gyakorlatilag bárki.

Természetesen nem fog minden laikus érdeklődő máról holnapra lézerszkennerrel dolgozni a hétköznapok során, de már napjainkban is több olyan terület van (pl. bányászat, műemlékvédelem, hogy csak az egzotikusabbakat említsem) , amely a 3D lézerszkennereknek köszönhetően a korábbi, mondhatni klasszikus gyakorlattal szemben szintén pontosabb mérést eredményezhet.

3D lézerszkennerek a modern digitális térképészet szolgálatában

A geográfiai térképek készítésénél már ma is óriási szolgálatot tesznek a 3D lézerszkennerek a térképészeknek és a kutatóknak egyaránt. Természetesen ez tipikusan egy olyan terület, ahol a szkenner tevékenységét és precizitását nemcsak a szakemberek, hanem bárki, akár azok is maximálisan kiélvezhetik, akiknek semmi közük a mérnöki, vagy térképészeti tudományágakhoz.

A 3D lézerszkenner a már szinte unalomig ismertetett mérnöki, építészeti tevékenységek mellett a modern digitális térképészet területén is hatalmas szolgálatokat tesz. Ezen a területen nem csupán a térkép segíti a felhasználót, de az információs rendszer szinte számtalan más funkcióval is az érdeklődőért van.

Az úgynevezett GIS térképek a 3D lézerszkenner létezése nélkül már-már elérhetetlen távolságba kerülnének, de a berendezésnek hála ma már általánosan elterjedtek ezek a rendszerek.

Mi az a GIS és mire való?

Az úgynevezett GIS-nek sokféle elnevezése ismert, ezért mindenképp muszáj megismerkedni valamennyivel, ha már erről a kiváló eszközről van szó.

Összefoglaló nevén földrajzi információs rendszereknek nevezzük azokat a számítógépes rendszereket, amelyek a különböző földrajzi helyekhez kapcsolódó adatok gyűjtésére szolgálnak. Ezek az információs rendszerek nemcsak gyűjtik a rendkívül fontos adatokat, hanem rendszerezik és tárolják is az ilyen jellegű információkat.

Például a 3D lézerszkenner segítségével legyűjtött adatoknak köszönhetően lehetőség nyílik a különböző földrajzi jelenségek megfigyelésére és modellezésére is.

Ezeket a földrajzi információs rendszereket nevezik még térinformatikai, vagy akár geoinformációs rendszernek is. Az angol megfelelője (geographic information system) után annak rövidítéséből pedig a GIS mozaikszó is meglehetősen elterjedtnek mondható szakmai körökben.

A GIS azért jelent hatalmas segítséget a geológiai, geográfiai kutatások terén, mert képes a térbeli és a leíró információkat egyetlen rendszerbe integrálni. A GIS megteremti a lehetőségét a földrajzi adatok komplex elemzésének, maga a geoinformatika pedig a természeti erőforrások felkutatásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett az elmúlt években.

A 3D lézerszkennerek segítségével megalkotott GIS térképek azonban nem csupán a térképészek és a geológusok magas fokú igényeit elégíti ki. A geoinformatikában a vitán felül csak történelmi távlatokig visszanyúló térképészet, a földtudományok és a számítástechnika vívmányai fonódnak össze.

Természetesen nemcsak a már korábban említett területeken veszik nagy hasznát a modern digitális térképeknek, szinte a végtelenségig lehetne sorolni, hogy hol alkalmazzák még ezeket az információs rendszereket.

GIS térképekkel találkozunk a közigazgatásban, a gazdasági kérdések körüli döntéshozatali mechanizmusok terén, közlekedési- és szállítási- összefüggések kapcsán, de a honvédelem és a piackutatás terén is nagy hasznát vesszük.

Ha a GIS térképek felhasználását területi alapon kéne behatárolnunk, akkor egyrészt megállapíthatnánk, hogy nehéz határt szabni ezeknek az információs rendszereknek. Ugyanakkor mégis kénytelenek vagyunk rendszerezni magát a felhasználási területet is, ez alapján pedig lokális, regionális és globális kategóriákat állíthatunk fel.

A geoinformatikai rendszerek felhasználásáról már volt szó, rendkívül sokrétű, a teljesség igénye nélkül a következő területeken láthatjuk viszont a 3D lézerszkenner közreműködésével megalkotott geoinformatikai rendszereket: kataszteri-, marketing-, közigazgatási-, topográfiai-, természettudományi, társadalomtudományi- és mérnöki információs rendszerek stb.

A GIS Magyarországon

Magyarországon is találkozhatunk modern digitális térképekkel, bár tény, hogy egyelőre ez csak a szakemberek egy szűk köre számára elérhető.

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszert (TEIR) 1996-ban hozták létre azzal a céllal, hogy főleg az államigazgatási szervek számára nyújtson páratlan segítséget a rendkívül nagy mennyiségű, rendszerezett információtömegnek köszönhetően. A TEIR-nek 2004-ben összesen 576 felhasználója volt, valamennyien az államigazgatásból.

A GIS folyamatosan fejlődik

A térinformatikai rendszerek folyamatosan fejlődnek, ez köszönhető egyrészt a GIS térképeket használó tudományterületeknek (hiszen mindegyiknek más-más igényei vannak a felhasznált adatok tekintetében), de nem szabad elfelednünk, hogy a 3D lézerszkennerek folyamatos fejlődése is rendkívül jó hatással van erre a rendszerre.

A minden korábbinál pontosabb mérési eredményeket és ezáltal rendkívül pontos ábrázolást elősegítő 3D lézerszkenner napjainkban már olyan területekről is képes pontos mérési eredményeket közvetíteni, ahonnan korábban mindez gyakorlatilag elképzelhetetlen lett volna.

Ma már nem csupán a szilárd talajról vagyunk képesek precíz mérési eredményeket „szállítani”, a technika folyamatos fejlődésének hála a levegőből készült lézerszkenneres mérések is képesek ugyanazt a pontosságot hozni, mint amiket a földről készítünk.

Ez megkönnyítette a mérési szakemberek helyzetét, hiszen a nehezen, vagy egyáltalán nem megközelíthető helyek is feltérképezhetővé váltak ezáltal, arról már nem is beszélve, hogy a 3D lézerszkenner szoftveres támogatásával a begyűjtött adatok rögtön rendszerezve, szegmentálva mehetnek tovább a térinformatikai rendszer adathalmazába.

Akárcsak a GIS térképek, úgy a 3D lézerszkennerek is folyamatosan fejlődnek, bár közelebb áll a valósághoz, ha azt mondjuk, hogy a különböző berendezések és tudományterületek egyfajta öngerjesztő folyamatként, egymást folyamatosan magukkal húzva fejlődnek és érnek el újabb és újabb célokat.

A különböző, olykor teljességgel más területeken előforduló adatok egyidejű, interdiszciplináris használata nagyban megkönnyíteti a kutatók és persze a térképészek, mérnökök dolgát is. Az adatok ilyen szinten összehangolt működése könnyebb és korszerűbb tervezési folyamatokat eredményeznek, és ennek köszönhetően magától értetődő, hogy a kivitelezési összköltségek is lefaraghatók.

A térbeli és nem térbeli információk együttes kezelése egészen új horizontokat nyitott meg a tudományos-, valamint a szakmai oldal képviselői előtt egyaránt, a már említett viharos gyorsaságú fejlődés pedig további hihetetlen eredmények elérését vetíti előre.

A 3D lézerszkennerek segítségével megalkotott térinformatikai rendszerek jogosultságát és hasznát remekül példázza az a tény, hogy a felhasználási terület folyamatos bővülésével egyre többen vehetik hasznát ennek a komplex rendszernek.

Nem lehet vitás, hogy ebben a lézerszkennernek köszönhető pontos és sokrétű adattömeg is nagy szerepet játszik, ezen mérési eredmények nélkül ugyanis a térinformatikai rendszerek is jóval kevesebb információval dolgozhatnának.

A GIS térképeknek ugyan már vannak úgynevezett civil felhasználói is, ám egyáltalán nem meglepő, hogy egyelőre főként a szakmabeliek tudják hasznosítani és egyáltalán felhasználni azt a mérhetetlen mennyiségű tudást, amit egy ilyen komplex rendszer nyújt.

Nincsenek azonban kétségeink afelől, hogy hamarosan a GIS térképek betörnek a hétköznapi használatú térképek piacára is, bár nyilvánvalóan jóval kevesebb adattal, mint a szakmai berkekben. Mindebből kiindulva természetesen azt is jogos felvetésnek érezzük, hogy a közeljövőben mind a modern digitális térképészetben, mind pedig a 3D lézerszkennerek piacán további fejlesztések és az eszközök fejlődése várható.

Szakértői segítségre van szüksége?

Forduljon lézerszkenner szakértőinkhez

Szakértővel szeretnék beszélniTovább a kapcsolatfelvételhez...