A minden kétséget kizáróan a 21. század nagy műszaki áttörését jelentő 3D lézerszkenner szerteágazó felhasználási lehetőségei közül eddig főleg azokat vettük sorra, amelyek építészeti, de legalábbis föld feletti tevékenységre használatosak.

Van azonban egy olyan területe az alkalmazásának, amely egy igazán veszélyes, a hétköznapi emberek számára láthatatlan szegmensben segítik a szakemberek munkáját, ez pedig nem más, mint a különböző bányászati munkák közben történő hasznosítása.

Veszélyes és az igazat megvallva egy kicsit misztikus terület a bányászat. Lenne rá egy fogadásunk, hogy a legtöbben letűnt, de legalábbis letűnőben lévő szakmaként tekintenek rá a mai kor gyermekei közül, pedig az a helyzet, hogy nagyon is eleven „iparágról” van szó.

Bányászat alatt ugyanis nem csupán arra kell gondolnunk, amikor sisakos, bányászlámpás emberek termelik ki a szenet fáradságos munkával.

Minden olyan tevékenység a bányászat meglehetősen tág körébe tartozik, amely során a Föld tömegéből, vagy annak kérgéből kinyerik (továbbá feltárják, illetve kutatják) a különböző ásványi nyersanyagokat.

Ezek az általában nem megújuló nyersanyagok lehetnek szilárd, folyékony, vagy éppen gázneműek, de a tudomány ide sorolja a geotermikus energiát is.

A bányászati tevékenység nagy kihívásai

A bányászat nem csupán a mélyben dolgozó bányászoknak veszélyes elfoglaltság, bár kétségtelen, hogy a legnagyobb kockázat mindig az övék.

Nagyobb volumenben, az egész iparágat tekintve elmondható, hogy a tevékenység gazdasági kockázata éppen a jellegéből fakad, a föld alatt elhelyezkedő nyersanyag mennyisége és minősége ugyanis előzetesen csak korlátozottan ismerhető meg.

A bányászat minden oldalán jelentkező kockázati faktorok csökkentése a modern mérnöki tudomány egyik nagy feladata.

Munkavállalói oldalról vizsgálva a tevékenységet kötelesek vagyunk a lehető legbiztonságosabb munkakörülményeket biztosítani a bányában dolgozó embereknek.

Beruházói részről pedig a fellelhető legmodernebb technológiát kell biztosítanunk, hogy a bánya mérete és például falainak szerkezeti stabilitása, valamint a kitermelt nyersanyag mennyisége minél precízebben legyen felmérve.

A 3D lézerszkenner alkalmazási lehetőségei a bányászat területén

A lézerszkenner tulajdonságainak, működési mechanizmusának köszönhetően tökéletesen képes kiváltani azokat a technológiákat, mérési gyakorlatokat, amelyeket korábban a bányászati munkák során használtak.

1. Bányamérés

A bányamérők feladata sokrétű és egy meglehetősen régi, már-már ősi mesterségről van szó. Első említésük példának okáért már az 1250 körüli Selmeci bányatörvényben megtalálható, feladataikat törvényes keretek közé szorították már a kezdetektől fogva.

Napjainkban szintén törvény szabályozza az úgynevezett hites bányamérő tevékenységi körét.

A bányamérő hitelesíti a bányatérképet, felügyeli a bányamérést, illetve a különböző bányaműveletekkel, bányakárokkal, valamint a bányászati tevékenységet követő tájrendezési feladatokkal kapcsolatban is ő jár el, a bányavállalkozót terhelő mérési feladatokról már nem is beszélve. Bányamérő az lehet, aki megfelel az adott kritériumoknak, amelyeknek egyik sarkalatos pontja a szakirányú felsőfokú végzettség megléte.

A bányamérő tevékenységi köreire tekintve nem nehéz elképzelnünk, hogy a korábbi mérési technikáknál nagyobb pontossággal, komolyabb adatmennyiséggel dolgozó 3D szkennerek milyen komoly segítséget tudnak nyújtani ezen a területen (is).

2. Művelési módok szerinti hasznosíthatóság

A kitermelés megtérülése és kockázati tényezői miatt sem mindegy, hogy egy adott területen milyen művelési mód valósítható meg.

Alapvetően igaz, hogy egy-egy ásványi anyag többféle módon is kitermelhető, főleg a környezeti sajátosságok és nem az ásványi anyag határozzák meg a művelés módját.

A terepviszonyokat és az úgynevezett „letakarási arányt” nem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor eldöntik a szakemberek, hogy milyen művelési módot választanak a nyersanyag kitermelésére.

Négy különböző bányászati módszert különböztethetünk meg, amire nekünk azért is van különösen szükségünk – az általános műszaki-szakmai kíváncsiságon túl –, mert nem mindegyik esetben lehet eredményesen használni a 3D lézerszkennert.

A modern bányászatban az alábbi művelési módokkal találkozhatunk:

  • külszíni fejtés
  • mélyművelés
  • fúrólyukakkal történő kitermelés
  • víz alatti bányászat

Ezen a ponton szükséges kettéválasztanunk a lézerszkenner hasznosíthatóságát, hiszen nem mindegy, hogy a precíz 3D szkennert topográfiai, illetve minőségbiztosítási, vagy pedig mennyiség meghatározására használjuk.

Szilárd halmazállapotú ásványi anyagok esetén szerencsére teljesen mindegy, hogy mi a kitermelés módja, a folyamat állandó monitorozása és a kitermelt anyagok mennyiségének pontos meghatározása minden esetben garantált a szkennerrel.

A 3D szkennerek már jól ismert előnyeinek hála a nagy mennyiségű adathalmazunk nemcsak pontos és naprakész lesz, de a szoftveres háttértámogatásnak köszönhetően az óriási mennyiségű információból könnyen használható elemzések, kimutatások és táblázatok készíthetők.

Másfelől a topográfiai felmérések tekintetében sajnos nem minden esetben nyúlhatunk a 3D szkennerhez.

Tényszerű, hogy a bánya, mint egyedi geometriájú terület felméréshez a 3D lézerszkenner a legalkalmasabb az elérhető berendezések közül, és ezek közül is többféle közegben alkalmazható műszerről beszélünk.

3. Földön, vízen, levegőben

Már ma is elterjedt és egyre inkább megszokott jelenség, hogy a 3D lézerszkenner szolgáltatásait veszik igénybe egy építkezésnél (és épületfelmérésnél), vagy állapotfelmérésnél.

Ezekben az esetekben jellemzően állványra helyezett szkennereket láthatunk munka közben, azonban jó, ha tudjuk, hogy a szkennert nem csak így lehet használni.

A fent is említett, úgynevezett földi szkennert természetesen a bányászati felmérések során is eredménnyel lehet használni, főleg a külszíni fejtés esetén, vagy a mélyműveléses munkálatoknál.

Nem a földi lézerszkenner azonban az egyetlen, amit sikeresen és egyre szélesebb körben alkalmaznak a modern bányászati feltárásoknál.

Külszíni bányáknál egyre gyakrabban használják a drónra erősített 3D lézerszkennert, amely így gond nélkül, a levegőből alászállva képes a bánya teljes körű feltérképezésére.

A távolról is irányítható, drónnal a cél fölé juttatott lézerszkenner különösen abban az esetben tesz hatalmas szolgálatot, amikor az egészségre káros környezetben (pl. radioaktív helyszín), vagy egy beomlott bányánál kell szolgálatot teljesítenie.

A bányaüregek lemodellezésében nyújtott segítsége páratlan, csakúgy, mint azoknak a 3D lézerszkennereknek, amelyeket a víz alatti fejtéseknél alkalmaznak.

A víz alatt is tökéletes adatokat begyűjtő 3D lézerszkennert nyugodtan nevezhetjük a maga területén páratlanul hasznos műszaki segédeszköznek.

Mindenre kiterjedő lézeres megoldások a bányászat területén

A bányászat meglehetősen veszélyes tevékenységét, illetve egyes munkafolyamatait teszi sokkal biztonságosabbá a 3D lézerszkenner.

Legyen szó földi, víz alatti, vagy drónnal megtámogatott, „lebegő” szkennerről, minden esetben megkapjuk azokat a rendkívüli pontossággal rendelkező adatokat, amelyeket a lézerszkennertől megszokhattunk.

A bányamunkákra gondolva azonban nemcsak a feltáró méréseknél vehetjük hasznát a 3D szkennernek, hanem a kitermelt anyagok mennyiségi meghatározásánál is.

A szkenner által pontosan megadott mennyiségi adatokkal folyamatosan monitorizálható a kitermelt ásványi anyag mértéke, a háttértámogatásnak hála az opcionális, hiteles adatokkal alátámasztott elemzések pedig nagyban megkönnyítik a munkát.

A lézerszkenner bányászatban történő felhasználásával egy ősi, veszélyes szakma lép egy új korszakába, amikor a munkakör kapcsán már nem az elképesztő életveszély, hanem a minden másnál nagyobb hatékonyság fog mindenki eszébe jutni.

Szakértői segítségre van szüksége?

Forduljon lézerszkenner szakértőinkhez

Szakértővel szeretnék beszélniTovább a kapcsolatfelvételhez...