A manapság oly népszerű virtuális, vagy alternatív valóságokat a legtöbben a videojátékok új dimenziójaként azonosítják. Pedig a jobbára ma már 3D lézerszkenneres megoldással elkészült tereket a filmipar, a gyártástechnológia, a közlekedési biztonságtechnika és a katasztrófavédelem is tárt karokkal fogadta.
Való igaz, hogy manapság, ha szembetalálkozunk az Alternative Reality (AR) vagy a Virtual Reality (VR) szavakkal, akkor általában a speciális szemüvegekkel játszható videojátékokra gondolunk, de ez nem jelenti azt, hogy a virtuális valóságokat ne alkalmazhatnák más iparágak is könnyűszerrel.
Közlekedési eszköz szimulátoroknál, forgatási helyszínek tervezésnél, mentési forgatókönyvek készítésnél, szituációs gyakorlatoknál, vagy akár gyártástechnológiák tervezése során is nagy segítség a 3D lézerszkenner technológiával megvalósított virtuális szimulációk használata.
Miért a 3D lézerszkennelés?
Virtuális valóságok a 3D szkenneres technológiák előtti időkben is léteztek. Elég csak a szimulátorokra gondolni, azonban a szó egyúttal magában hordozza a magasfokú technológiai fejlettség hiányosságait is.
Hiába volt az elképesztő mennyiségű munka, a legjobb esetben is csak fotórealisztikus terekről beszélhettünk, amelyek a valóságot csak szimulálták, és nem pedig belehelyezték az embert egy virtuális, ám a valósághoz megtévesztésig hasonló környezetbe.
A fejlesztők minden esetben véges mennyiségű erőforrással rendelkeznek, így minden virtuális tér elkészítésekor negatív kompromisszumok megkötésére szorultak. Ki kellett választaniuk, hogy melyek azok a részletek, amelyeket megvalósítanak a virtuális térben.
Így maradtak általában a valóságban legjellegzetesebbnek számító tereptárgyak. Persze évről-évre fejlődött a technika és – jó esetben – nőttek a rendelkezésre álló források is, de az igazán komoly részletesség korszaka csak a 3D lézerszkennelés elterjedésével jött el.
A technológia segítségével ugyanis megfordult a fejlesztők problémamérlege.
Egy 3D lézerszkenner segítségével letapogatott terület akár több milliárd letapogatott pontból is állhat, így a kérdés már inkább az lett, hogy egy átlagos felhasználó egyáltalán érzékelni tudja-e ezt a fokú elképesztő részletességet, és, hogy egy otthoni felhasználásra tervezett számítógép vagy konzol képes-e egyáltalán megjeleníteni a világot a megfelelő felhasználói élmény megtartása mellett.
A szimulátorok és a virtuális valóságok azonban nem csak a soha nem látott részletességet köszönhetik a 3D lézerszkennereknek.
A fejlesztők munkája rendkívüli módon felgyorsult, hiszen a méréseket a szkennerek végzik. De az utómunka is sokkal hatékonyabbá vált, köszönhetően annak, hogy megfelelő eszköz esetén a szkennelés során egyúttal fotófelvétel is készülhet.
Így a szoftverbe betöltött pontfelhőn már egy feltextúrázott végterméket kaphatunk. A textúrázás korábban egy külön munkamenet volt, így talán magyarázni sem kell, hogy csak önmagában ez a lehetőség milyen óriási mértékű hatékonyságnöveléssel járt.
Konkrét felhasználási területek
Videojátékok és szimulátorok
Természetesen alapvetően a virtuális valósággal operáló játékokról van szó. Amellett, hogy a korábban felvázoltak szerint jóval hatékonyabban tudnak dolgozni a játékfejlesztők, a VR szemüvegek elterjedésével felhasználói oldalról is elvárás lett a jóval részletgazdagabb játéktér.
Ahhoz, hogy a játékos igazán beleélhesse magát az élménybe és valóban virtuális valóságról beszélhessünk, tényleg minden részletében reprodukálnia kell a látottaknak a valóságot és ez legtöbb esetben csak 3D lézerszkenneres technológia segítségével lehetséges.
Az autózással vagy közlekedéssel foglalkozó szimulátorok esetében nem is kell feltétlenül VR szemüveget használnia a felhasználónak ahhoz, hogy a lézerszkenner-technológia előnyeit élvezzük.
Az utakról egyre valósághűbb visszajelzést adó, több motorral rendelkező force feedback kormányok megkövetelik, hogy a szimulátorkészítők valóban minden egyes bukkanót, lejtést, emelkedést reprodukáljanak a virtuális térben. Szinte elvárás lett, hogy a megjelenő terek, világhírű versenypályák mind 3D lézerszkennelési eljárással készüljenek.
Az így elkészült pályák és területek már valóban hatékony eszközeivé váltak a profi autóversenyzők és a hivatásos sofőrök számára is.
Film- és reklámipar, forgatási helyszínek
A jól felmért forgatási helyszín rengeteg vesződséget tud megspórolni. Elsőként segít a rendezőknek a helyszínek kiválasztásában, majd a kiválasztott helyek letapogatott másán lehetőségük nyílik, hogy a különböző jeleneteket részletesen is megtervezzék. Hová fér el az elképzelt fahrt-sín? Milyenek a helyszínek terepadottságai? Hogyan kell bevilágítani a helyszínt? Elfér-e egyáltalán a tervezett jelenet stábostul a kiválasztott helyszínen?
Ezekre mind kényelmesebb és pontosabb válaszokat kaphatnak a rendezők a leszkennelt helyszínek szoftveres mérésével, elemzésével.
Összességében a filmgyártás számos jellemző területén, így a forgatókönyvhöz szorosan kapcsolódó ötletek megjelenítésén (storyboard, vagyis „PitchViz”), a technikai megvalósításért felelős kivitelezési terve elkészítésében (technical visualization, vagyis „TechViz”) és az előzetes bemutató (previsualization, vagyis „PreViz”) létrehozásában is segítséget nyújthat a technológia.
Gyártástechnológia
Új gyártósorok létesítésekor mozgáselemző szenzorokkal és szoftverekkel kiegészítve alkalmazzák a 3d lézerszkennelést. A legfejlettebb vállalatok komoly erőforrásokat áldoznak arra, hogy ergonómiailag megtervezzék az egyes munkaállomásokat. A teszt során a szenzorokkal felvértezett munkás a jellemző feladatokkal járó mozgásokat végzi el a virtuális munkaállomásokon.
A lehetőségek határtalanok. A legmodernebb vizsgálatok során már nem csak a száraz hatékonyságot, hanem a leendő munkásokra ható erőket, várható fiziológiai hatásokat is elemzik. Az adatok végső összevetése során komoly súlyozással veszik figyelembe az emberi tényezőket is, hiszen hosszútávon drámaian tudja befolyásolni a termelékenységet.
Katasztrófavédelem és biztonságtechnika
Gyáregységek, vegyi ipari létesítmények lézerszkennelése és virtuális leképezése biztonságtechnikai szempontból is fontos feladat. A menekülőútvonalak kialakítása és előzetes tesztelése is megvalósulhat a virtuális térben.
Különböző mentőalakulatok, rendvédelmi szervek (vagy akár csak egy interaktívabb csapatépítő tréning tagjainak) számára is hatékony eszköz lehet a 3D lézerszkenner segítségével megvalósított virtuális valóság. Az elkészült szimulátor segítségével például egy 360 fokos vetített vászon közepén állva a csoportok begyakorolhatnak olyan eseteket, szituációkat, amelyek a teljes valóságukban nehezen vagy egyáltalán nem reprodukálhatóak.
Ilyenek lehetnek építkezési vagy bányabalesetek, ipari katasztrófák. Ahogy a szimulátor játékoknál, úgy ezekben a virtuális valóságokban is igyekeznek minél több váratlan helyzetbe hozni a résztvevőket, hogy kiderüljön, a csapat egyes tagjai milyen reakció- vagy megoldóképeséggel rendelkeznek.
Bűnügyi helyszínek
A bűnesetek helyszíneinek leképezésére is a 3D lézerszkennelés a leghatékonyabb módszer. A reprodukált helyszín számos alterületen segíti a hatóságok és az igazsághozás munkáját. Lehetőséget nyújt a nyomozók által felvetett teóriák elemzésére.
Könnyebben ellenőrizhetővé válik a bűnesetben résztvevők illetve a szemtanúk vallomásainak modellezése. Megfelelő szoftverrel ballisztikai elemzéseket is valósághűen lehet lefolytatni.
A leképezett helyszín később a bírói testületnek is segítségére lehet, amennyiben az egyes teóriákat képes, vagy animációs módszerrel szemléltetik a modell segítségével.
A lehetőségek kimeríthetetlenek
Látható, hogy a virtuális valóság már most jócskán túllépett a virtuális szemüvegekben bólogató tinédzserek világán. Tény és való, hogy a 3D lézerszkennerrel reprodukált valóságok forradalmasították a játékipart, de számos más területen is nem várt fejlődést hozhat ez a fajta megközelítés.
A lehetőségek kulcsa szinte csak a képzelőerő, illetve a gondos tervezés és a különböző segédtechnológiák (például motion capture, virtual verification) együttes kreatív alkalmazása.
A 3D lézerszkenneléssel kialakított virtuális valóságok szinte iparágtól függetlenül pontosabb előkészületeket és tervezést tesznek lehetővé, amelyek rövid távon ugyan több anyagi- és szakmai erőforrást igényelnek a vállalatoktól, hosszútávon azonban elengedhetetlenek a költséghatékony tervezés és a folyamatos elemzői munkán alapuló fejlődés szempontjából.
Trackback/Pingback